컴백시간! - COMEBACK TIME! Big Bang vs. BTS | History | SHINee| KARA

Ismét itt jön egy kisebb összefoglaló azokról a visszatérésekről, melyek valamilyen módon érdekesek számomra, vagy számotokra. Azt mind tudjuk, hogy a Big Bang és a BTS miért került egy bejegyzésbe. Erről beszélni is fogok, pláne a felháborító pletykák fényében.

De szépen, udvariasan, kezdjük a hölgyekkel, akiket most a KARA fog képviselni!

A KARA sajnálatos módon, mintha visszaesett volna, s ezt most nem csak a rajongók számára értem, hanem a zenei minőségre. Valahogy van valami nagyon furcsa a számaikban, amit hiába érzek, nem tudok megfogalmazni - de talán ti is így vagytok vele. Régebben, még a Pandora előtti időkben, igazán ütős dalokkal tértek vissza. Soha nem tartoztak a kedvenceim közé, de azt el kell ismernem, hogy nagyon jó számokat adtak ki.

Aztán persze következett a törés, méghozzá a két tag kilépése, majd Youngji (I LOVE U YOUNGJI I LOVE U) bevétele bandába. A Mamma Mia-át is nagyon sokáig tartott megszeretnem, s a mostani új dal, mely a CUPID címet viseli, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Van benne ritmus, erre nem foghatom, de mégis, mintha valami hiányozna belőle. Úgy érzem, hogy nem elég jó - nem is rossz, mert szeretem, de nem fülbemászó, vagy nem annyira, amennyire kellene. Mintha valamilyen szempontból olyan kilencvenes évek beli hangzást idézne, mellé az éles hangok - amik biztos direkt ilyenek -, s az erős ritmus. Mintha nem illene össze. Lehetséges, hogy ez pusztán az én véleményem, ki tudja! Nézzétek meg ti is!

A klip maga nagyon szép! A halovány, mégis erős színek összhatása gyönyörű lett. A fényekkel is szépen bántak, sehol sem érzem, hogy nem látok valami eléggé, vagy, hogy túl élesek a képek. A lányok csinosak, nem vitték túlzásba a smineket, s bár egy kicsit hosszabb nadrágokat elviseltem volna rajtuk, a mai világban nem mondhatom, hogy szexisek akartak volna lenni ezáltal. Csinosak, szépek, jól esik a szemnek nézni őket.
Ám, ez nem igazán kárpótol azért, amit a dal ad. A legrosszabb pont pedig az, ahol Youngji "rap" része következik, én pedig kb. semmit sem értek abból, amit mond, mert az ő hangja túl halk, a zene pedig túl hangos. Máshol pedig pont az a baj, hogy a hangok túl élesek, mintha a fülembe sikoltanának egyes részeknél! Ez csak engem zavar?

Mintha nem illene össze a zene az énekkel. Furcsának találom, de az is lehet, hogy ez direkt lett így megcsinálva, ki tudja.

A mini album többi dala pedig, nos, nem nyűgözött le túlzottan. Van rajta két darab szép ballada, de azok is valahogy ezt a kedves hangzást hordozzák, amitől a KARA soha nem tud megszabadulni. A maradék pedig behatárolhatatlan számomra, el sem tudom képzelni, hogy magamtól valaha is hallgassam őket. 

Ennél valahogy sokkal többet várok tőlük, s megkockáztatom, hogy csakis Youngji miatt vártam ezt a visszatérést. Lehet, hogy ez hülyén hangzik, de úgy érzem, ez az igazság. A KARA nekem soha nem volt a kedvencem, a zenéjüket úgy egészében nem is szerettem, csak az aktuális promós számokat, s azok tagadhatatlanul az élvonalban voltak mindig is. Ez nekem a Pandora-val megszűnt, így úgy gondoltam, hogy nem is fogom hallgatni őket többé. Ekkor jelent meg Joungji, akinek nem bírok ellenállni, jobb tagot nem is választhattak volna, mert én benne látom a legtöbb erőt, s kisugárzást, amivel képes volt megszerettetni magát még azok nagy részével is, akik ellene voltak. Friss és üde arculatot adott a bandának, s én még szólóban is oda-vissza lennék érte.

A visszatérés egyszerre volt csalódás és mégis valahogy...elmegy. Középkategória, semmi több. 

10/6 *

A következő banda a History. Tudjátok, hogy szívem rejtett kis csücske ez a banda, aminek nagy jövőt szánok. Sajnos ezzel a többi ember nincs így, ugyanis népszerűségük cseppet sem növekszik. Hahaj, eltapossátok álmaimat!

A fiúk ezúttal is egy mini albummal tértek vissza, aminek promós dala a Might Just Die | 죽어버릴지도 몰라 lett. (Egész jól lefordították a címet. Meglep.)

Erről mit lehet elmondani? Azt, hogy nekem ez a KPOP. Ez itt, nem más. Remek dallam, illeszkedő ritmus, szépen felépülő dal. Megvannak az átvezetők, ütős refrén, és még a rap sem vészes. És tánc! Van benne NORMÁLIS tánc! Ez az a KPOP amibe én magam is beleszerettem, ahogy szerintem sokan mások is. A szám remek, igazán minőségi darab, de mivel manapság nem ez a divat, nem is fog befutni, hiába jobb - szerintem -, mint a legtöbb most kijött sláger.

A kliphez még azért annyit hozzátennék, hogy NEM voltam kiváncsi a fiúcskák felső testére, anélkül is tökéletes volt az egész. Amennyire érdektelen vagyok zenei téren a lányok bugyija iránt, úgy a fiúk teste iránt is. A zene a zenéről szóljon, ne az énekesek testéről. Köszönöm.

Valahogy mégis emlékeztet a 2PM és az MBLAQ régebbi dalaira, lehetséges, hogy csak véletlen, de nem hinném. Talán azért, mert akkoriban még ehhez hasonló számok születtek. Ez tényleg egy olyan dal, ami nekem a KPOP régi arcát képviseli, mely lassan feledésbe fog merülni...

A lemez többi daláról szólva, a Beyond The History egy jó album lett. A dalok megfontoltnak tűnnek, s épp attól lesznek különlegesek, hogy cseppet sem próbálnak azok lenni. Azonban, bármennyire is oké a lemez, még mindig nem éri el a kezdésük szintjét. Annál jobbat még nem alkottak soha, s immár kezdek arra gondolni, hogy nem is fognak.

1. Mind Game

2. 죽어버릴지도 몰라 | Might Just Die

3. Ghost

4. Slow Down

5. 1Century (장이정)

6. 죽어버릴지도 몰라 inst.

Zeneileg mindig nagyon tetszik amit nyújtanak, s ez ezúttal sem maradt el. Még az egy szem szólóban is! A dal, amit imádok a Ghost. Miért? Fogalmam sincs, de az egész lemez egy korábbi zenei stílust idéz, úgy, hogy közben ad valami újat is, tökéletes elegyet alkotva. A Ghost pedig ennek a tökéletes példája. A legjobb szám innen, hallgassátok meg ti is!

A hangok tökéletesen simulnak bele az alapba, pompás hangzást adva. Nincs olyan, hogy a zene elnyomja a hangot, vagy épp fordítva.

Nekem teljesen mindegy, hogy ki mit mond, mennyire remek dalok születnek, én mindig is ragaszkodni fogok valamilyen szinten az "igazi" zenéhez, ahhoz a minőséghez, aminek vonzásába kerültem, még akkor, mikor elkezdtem zenét hallgatni, akkor régen.

Ez az album pedig tökéletesen képviseli azt a világot, amit szeretek. Szépen felépített dalok, mintha minden illene mindenhez.

Ennek ellenére el kell ismernem, hogy a legtöbb ember szimplán unalmasnak fogja hívni ezt az anyagot, sőt, lehet hogy az eddigi összes szerzeményüket is. Bár ezt soha nem fogom megérteni, de elfogadom, hogy a dübörgő ritmus elragadó tud lenni.

Hát, ismét elmondom, teljsen mindegy, hogy mások mit mondanak, nekem ez egy ismételten remek anyag lett, amit szépen kidolgoztak, igényesen. 

10/8


*

A következő a SHINee lenne. Nos, hogy őszinte legyek, itt hatalmas bajban voltam. Talán nem hangsúlyoztam eddig eléggé, de IMÁDOM a SHINee-t, legfőképp Taemint. Ó, nem, nem azért amire most gondoltok, köze sincs hozzá a csinos kis pofijának és a majdnem anorexiás alakjának. Egyszerűen benne látom a legtöbb lehetőséget, és ez mindig is így volt.

Szerettem az albumaikat, főleg a japán dalaikat, de azért valljuk be a koreai szerzemények mindig is a legjobbak között voltak. No, az SM ért azért a munkájához, még ha gyűlölitek is. 

A jelenlegi visszatérés azonban nem kicsit okozott fejtörést számomra. Hallgattam, emésztgettem egy ideig, de továbbra sem alakult nagyon a véleményem, így ideje megosztanom veletek.

Tehát, nem is olyan rég kijött a fiúk albuma, ami több volt, mint meglepetés. Ahogy néztem a videót, emlékszem tisztán, az elején "hú, ez de jó lesz uram Isten" érzésem volt, aztán ez szép lassan elhalványult, az arcomon ülő mosollyal együtt. A refrénnél pedig le akartam állítani a zenét.

Persze nem tettem, s nem is bánom, hogy őszinte legyek. De ettől még nem mondom, hogy ezúttal valami igazán remek dolgot alkottak volna.

Ezt biztosan nemtúl kellemes egy SHINee rajongónak olvasnia, de hát én magam is az vagyok...nekem pedig hallani nem volt kellemes.

Hát, akkor lássuk. Oké, Jonghyun írta, hurrá, hurrá. Ettől még nem lesz jó, remélem ezt azért tudjátok.

Jonghun nagyon jó ebben, ezzel egyetértek, tényleg, nem is a tehetségét vonom kétségbe. De. Azt megkérdezném, hogy ennek a szövegnek mégis mi az értelme?

Ennek a dalszövegnek semmi értelme sincs. Csak pusztán szép játék a szavakkal (amik közül van elég értelmetlen is), és a magasztos üzenettel, mi szerint "húú lazuljunk el, tök jó lesz ma este minden". Nem, kissé sem ismerős, teljesen új és egyedi. 

Nem azt mondom, hogy ezzel nagy baj van. Nem, csak azt nem szeretem, ha ok nélkül van felnagyítva valami. Értem én, hogy büszkék vagyunk Jonghyunra, oké, legyünk. De attól, mert egy kedvencünk írta, nem feltétlenül jó. 

A zene pedig... 

Mi ez? 

Mi ez a zene? 

Mármint, nekem nagyon tetszik, nagyon jó szám, de miben kiemelkedő? Abban, hogy olyan, mint egy egyszerű, mostanában hú de felkapott bulisláger Amerikából (vagy Európából)? (Kivéve a 2 perc 12 másodpercnél kezdődő és 2 perc 30 másodpercnél végződő részt.) Mert ebben aztán a nyelvet kivéve semmi sem volt koreai. Már az alapdallam is tipikusan ezeket a dalokat idézi, semmi olyan nincs benne, amitől különleges lenne. Lehet, hogy ezzel elüt a koreai daloktól, de így egy sokkal nagyobb ócán sokkal semmilyenebb hala lett. 

Én imádom, nekem tetszik, hallgatom is bőszen, de ettől még őszintén elmondom a véleményem. Eddig ez a legigénytelenebb SHINee szám, amit valaha hallottam. 

Az albumon található többi szám közül a Love Sick és a 이별의 길 | Farewell My Love (A búcsú útja LOL) az ami tetszik, a többi nem igazán. Viszont a Farawell My Love valami eszméletlenül jó, a legjobb az egész lemezen. Gyönyörű, és sokkal jobban tetszik, mint például a promós szám. Oké, értem, valami pörgőssel kellett kijönni a hallgatás után, de ez sokkal igényesebb, sokkal szebben megalkotott munka, és a szövege is értelmes - nem mellékesen.

Ezt mindenkinek érdemes meghallgatni, mert az egyik legjobb SHINee dal született meg általa.

Az többi dal nekem valahol elveszett a sok lüktető ritmus és a 'valami nagyon újat akarunk megalkotni' ötlet között. Egyik sem találta el az ízlésem - oké, ettől még lehet, hogy a tiéteket igen.

Viszont a lemez borítója elragadó lett, imádom. Talán beteges, de ezeket is figyelni szoktam, s ez nagyon jóra sikerült, valahol képviseli is a számokat, meg az érzést, amit közvetítenek, legyen az jó, vagy rossz. Nagyon el lett találva.

Minennek ellenére: 10/7
*
*

Most pedig következzen a hatalmas háborút okozó kérdés!

"Ki a jobb, a Big Bang vagy a BTS?" - ez a téma, amely eléggé felborzolta a két tábor, és sok más hallgató világát is. Természetesen szitkozódások s egymás bemocskolása közepette.

A két banda egyszerre népszerűsíti a dalait, albumait - jelenleg -, s ez okozta a felháborodást, mind a két oldalon. A BTS rajongók azt állítják, az ő daluk sokkal jobb, erre a Big Bang fanok azzal válaszolnak, hogy nem, ez már pedig fordítva igaz.

Hát, nekem is van véleményem, ami gondolom annyira azért nem nagy meglepetés.

Először is vegyük a Big Bang visszatérését. Őszintén szólva kicsit sem lepett meg, amit kaptam, tökéletesen erre számítottam.

Két dallal lepték meg a - nem tegnap óta - várakozó rajongókat, s ennek megfelelően két klipet is kaptak. Nem, nem véletlenül nem számolom bele magam a táborukba. Nem vagyok Big Bang rajongó, a Fantastic Baby óta pedig pláne nem.

Az első dal legyen a Bae Bae:

Miért van az, hogy meg kell kérdeznem magamtól, hogy: "Ez meg mi a franc?" 
Azt hiszem nem kell bemutatni, hogy a dal miről szól, T.O.P édes, fecskendős részét is beleértve. Hah, ragacsos "rizssütemény", mi? 

Belőlem ez nem hogy pozitív, de egyenesen negatív érzéseket váltott ki - de gondolom ezzel egyedül vagyok. Hát legyen, nem bánom.

A képi világa egyébként nagyon szép - már ha nem értelmezem amit látok. A színek, a fények, minden szépen lett megalkotva. Csak ne tudjam mit akar közölni.

A zene pont olyan, amire számítottam, semmi új - valami nagyon G-Dragon-os. Nem tudom ő alkotta-e, de szinte biztos vagyok benne, hogy a keze benne van, érezni rajta, az egészen, ellentétben a Loser zenéjével. Ez tényleg nagyon G-Dragon. Talán ezért nem kedvelem.

Egyébként nagyon fülbemászó tud lenni, biztosan sokan imádják, elismerem, ügyes munka valamilyen nézőpontból.

A másik szám pedig a Loser:

*Khm Blue Khm* 

Engem ez szörnyen emlékeztet a Blue-ra, amit szeretek is. Nagyon jó dal, ahogy ez is. Attól függetlenül, hogy kifejezetten nem szeretem az együttest, ez a szám nagyon jó.

Nem mondanám, hogy maga a zene teszi ennyire kiemelkedővé, hanem a szöveg. Nem tudom mennyire érzitek, de a koreai szöveg valami eszméletlenül szép, s ez mérföldekkel jobbá varázsolja a dalt.

Mellett, hogy a dallam hordozza a melankólikus érzést, a szöveg valami nagyon minőségivé teszi. Az a legjobb az egészben. Magyarul is jól hangzik - persze, hisz van értelme, de a koreai verzió, nos, tényleg isteni. Ebben azt hiszem mindenki egyet tud érteni. 

Magában a dalban nem találok semmi újat, vagy kiemelkedőt, de így együtt a szöveggel, kétségem sincs felőle, hogy hatalmas sláger lesz. Nem olyan, ami egy hétig tart, hanem pont azok közé számítják majd, amik ennél sokkal tovább a köztudatban maradnak majd. Elismerésem, ez tényleg remek lett. 

*

Akkor lássuk, hogy a BTS mit alkotott ezzel szemben!

A fiúk egy kicsivel több dallal tértek vissza:

1. 화양연화
2. I NEED U
3. 잡아줘 | Hold Me Tight
4. SKIT : Expectation!
5. 쩔어
6. 흥탄소년단
7. Converse High
8. 이사
9. Love is Not Over Őszintén megmondva, hiába nagyon jó az album, kicsit gyengébb, mint az előzők. Ennek ellenére, nagyon szeretem, kezdve a dallal, amit az egyik legjobbnak tartok ebben az évben:

Ez a dal több, mint jó. Szépen épül fel az elejétől a végéig, a dallam pont azt adja át, amit a szöveg is. Remek, úgy ahogy van. A refrén pedig...hát, minden kétséget kizárólag a legjobb része a dalnak. Nagyon ügyes és alapos munka volt.

Mint már említettem, BTS rajongó sem vagyok, viszont én az ő fellépésiket, klipjeiket, hogy is mondjam... Őket tartom a legjobbnak. Még ha most nem is, de egyszer nagyon nagyok lesznek majd! Így, egyszerűen kimondva. Rajtuk látom, hogy még a klipek készítésekor is élvezik a dolgot, hogy valahol őszintén szeretik amit csinálnak. Gyorsak, keményen dolgoznak, mindig valami több-mint-értékelhetővel állnak elő, ráadásul érdekes színfoltjai ők a KPOP világának. Nem szívesen válnék meg tőlük, örülök, hogy jelen vannak.

Mindig azt kapom élőben, amire számítok is. Amellett, hogy állandó jelleggel nehéz és bonyolult táncot adnak elő, amit valljunk be, nem minden banda képes megcsinálni.  A dalaikat kivétel nélkül szeretem, mert folyton olyasmit adnak, ami valahogy más, mint a többi. Igazán értékelem ezeket, tényleg.

Az album többi dala is jó lett, de azért az I NEED U a legkiemelkedőbb, ezen azt hiszem nem fogok összeveszni senkivel. Ez egy csodás alkotás, úgy ahogy van.

Na de, akkor lássuk...

Először is ki kell jelentenem, hogy nagy baromság volt ezt a két bandát összehasonlítani. Jöhetnek azzal a BTS rajongók, hogy jobb az I NEED U mint a Loser, de ezzel semmire sem mennek.

A Big Bang egyike a legrégebbi - máig sikeres -, bandáknak, a legerősebb fandommal, mely kitartott évekig is, s most ismét itt vannak, hogy szavazzanak, díjakat nyerjenek a kedvenceiknek.

A Loser jó szám, s ahogy mondtam is, a koreai szöveg több mint csodás. Ezzel nagyjából megnyerte a versenyt, anélkül is, hogy a legtöbben ténylegesen összehasonlították volna a két alkotást. (És attól most fájó szívvel eltekintek, hogy BoA is épp most promótál.Hah.)

Lehet rám csúnyákat mondani, de szentül hiszem, hogy a Loser csakis a szöveg miatt emelkedik ki annyira, amennyire. Mert az több mint remek. Maga a dal nekem semmivel sem nyújt többet, mint amint a Blue (sőt, az jobb is), tehát csak az a szint, amit el is vártam tőlük, semmi több - se újítás, se meglepetés. Mondjuk azzal szolgált a Bae Bae, igaz nem túl pozitív értelemben. Sőt.

A Bae Bae-vel kapcsolatban pedig csak annyit tudok mondani, hogy semmi hű-de-nagyon-művészi-azta érzésem sincs vele kapcsolatban, s szerintem nem is az volt a cél. De inkább hagyom is, mert jobb ha nem megyek bele a részletekbe - úgy is csak az jön le, hogy amiért nem szeretem őket, lehúzom az egészet. Oh.

Ezzel szemben itt van nekünk egy - a BB-hez képest - kezdő banda, akik bár elég sok rajongót szereztek, az még semmi ahhoz a masszív, erős és tettre kész csapathoz képest, ami a BB. mögött áll. Ezt azért mindenki tisztán látja, ugye? Hol lenne esélye a BTS-nek nyerni velük szemben? 

Az a sok rajongó, nem csak "hivatalos" BB. fandom tag, de olyanok is, akik a KPOP-ot hallgatva nőttek fel, s szeretik a fiúk számait. Ez tényleg nagyon sok ember ám! Idősebbek és fiatalabbak is vannak már közöttük, míg a BTS fandom nagyrészt csak tinilányok nyálcsorgató csapatából áll. Nem, nem kifejezetten rossz értelemben. Hiába szeretik sokan a fiúkat, hiányzik a hátterük, hiányzik a támogatottság, az, ami a BB-nek megvan. Hiányzik sok-sok év, és ezt nem lehet csak úgy hipp-hopp behozni, pláne, ha nem is egy ismert cégnél vannak. 

Szerintem az I NEED U jobb szám, mint a Loser. 

Viszont, ennek ellenére megértem, hogy miért nyer a BB állandó jelleggel a BTS (és a többiek) ellen. Egyelőre nem sok esélyt látok arra, hogy egy kezdő csapat felvegye velük a versenyt, akkor sem, ha a dal jobb. Ez örök törvény, mindegy kiről van szó épp.

Az I NEED U mint zene, sokkal jobb, a Loser-nél, viszont a szöveg mondhatni átlagos. Ezzel szemben ott van a Loser, amely egy erős szám, s hozzá a kifejezetten csodálatos szöveg az INU felé emeli. Összességében így, a Loser nyer, s meg is értem, hogy miért.

A BB rajongói többen vannak, sok-sok támogatóval. Emellett van fogalmatok róla, mennyi pénzt öltek már bele a bandába, hogy elérjék azt, ahol most vannak? Ezek az erőfeszítések meg is hozzák a gyümölcsüket, ahogy láthatjuk. Ezen felül a tagok is tehetségesek - még akkor is, ha nekem a BTS egységében jobbnak is tűnik -, és hosszú évek tapasztalatával rendelkeznek.  A színpadon töltött, és az éveik számában mért idő külömbsége is a BB győzelmét hozza. A BB fiúk érettebbek, több dolgot éltek meg, mind zenészként, mind átlagos emberként. A dalaik nem csak a tizenéveseknek szólnak, hanem a felnőtteknek is, így eleve szélesebb tábort tudnak megszólítani. És már nem azért, de az ő szájukból hihetőbbnek is hangzik, az élet nehézségeiről szóló panasz, mint a BTS fiúkéból.  Míg az INU ismételten kamaszos szerelemről szól - kicsit komolyabbnak tűnő verzióban -, a Loser egy sokkal mélyebb témát ragad meg, de úgy, hogy azt a tinédzserek, akik úgy érzik nekik van a "legrosszabb életük a világon" s "senki sem érti meg őket", valamint a felnőttek, akik már átéltek (vagy nem) sok dolgot szintén átérezhessék. Nagyon ügyes, és szépen átgondolt, kidolgozott dal.  Megérdemli a győzelmet, s nem hiszem, hogy ebben az esetben csak arra foghatnánk a győzelmet, mert ők a Big Bang. Benne van a dologban félig-meddig ez is, de most úgy érzem, tényleg nekik kell nyerniük.  Ha csak a Losert számolnám, akkor a Big Bang 10/9 pontot kapna, de mivel a Bae Bae is megjelent vele együtt, összeségében lehúzza a véleményem. Így a BB: 10/7

A BTS nem is tűzte ki célnak azt, hogy felnőtteket szórakoztasson. A maguk rajongóihoz szólnak, és milyen jól teszik!

Az albumuk remek, s ha nem hasonlítom össze a BB lemezzel, akkor:  10/7
Nektek mi a véleményetek?