Valóban jönnek a visszatérő bandák, s szinte összecsapnak a fejem felett. Ma olyanokat is hoztam nektek, amelyekkel eleinte nem tudtam mit kezdeni. Őszintén, eddig pontosan el tudtam dönteni, hogy melyik dalt kedveltem a szezonban, de ők igazán próbára tettek, ezért is vártam az ítéletemmel, míg ízlelgettem őket egy kicsit. Ismét hagytam felgyülemleni őket, de az említett albumok/dalok miatt volt is okom. Őszintén, sokszor nagy meglepetések értek a napok múlásával.
Lássuk akkor, mit tartogatott számomra az APink, NC.A, a Sonamoo, Wanna.B, Stellar és az N*Whinte a lányok oldaláról, a Super Junior, a TVXQ pedig a fiúk részéről.
Kezdjük szépen az APink hölgyeményeivel a sort.
Tudni illik, igazából soha nem tudtam, hogy velük mit is kezdjek, úgy összességében. A dalaik hol nagyon tetszetősek [My My, NoNoNo], hol pedig totálisan kiábrándítóak. Azt azért tisztelem bennük, hogy a korhoz mérten, teljesen felöltözve táncolnak ide oda. Az album amit imádok tőlük, a Mr. Chu lemez volt, aminek minden számát nagyon szerettem. De a többi? Nos, annyira nem leptek meg, s szinte mind egyformák voltak. Nagyon aranyosak, ezt nem vonom kétségbe, de engem kicsit se érdekeltek. A legutolsó daluk pedig, a LOVE egyszerűen annyira nem tetszik, hogy azt elmondani sem tudom. Nincs benne rendes refrén, folyton azt várom, hogy "hú érzem, jó dal lesz", de végül soha nem lesz az. Higgyétek el, ezerszer meghallgattam, de számomra elfogadhatatlanul rossz az a dal. De persze annak örülök, ha mások szeretik, ha nekik tetszik, akkor hallgassák nagy szeretettel.
A mostani lemez pedig, micsoda meglepetés, egy nyári dalokkal - na jó, ez túlzás -, teletűzdelt anyag, melynek középpontjában a Remember | 리멤버 című dal áll.
A klip szép, aranyos, semmi új. A lányok pattognak a tengerparton, az mezőkön, szóval a szokásos. De ezzel nincs is baj.
Nos a dal? Őszintén szólva: gyűlöltem. Meghallottam, és a LOVE jutott eszembe róla. Mert olyan is, mint a LOVE, a ritmusa és a felépítése totál ugyanaz, semmi különbség, csak más dallamot kapott - meg...szöveget. Mondjuk.
Nagyon nem tetszett, mert hol is volt a refrén? Egybeolvadt az egész dallal. Az egyetlen amit imádtam benne, az az alapdallam volt, mely valamiért a S.E.S - Dreams Come True-ra emlékeztetett. (Érdekes, mert más dalok pedig a Fink. KL számaira hajaznak erősen. Szerintem.)
Végül azért mégis megkedveltem a számot. Túl sokat hallgattam, és valahogy belemászott a fejembe - de ettől függetlenül ne tartom jó, vagy kiemelkedő dalnak. Az egyedüli a dallam, ami szép lett.
Ugyanez vonatkozik az albumon lévő számokra is. Elsőre mind egyhangú és lapos. Olyan mint a "többi APink szám". Aztán ha többet hallgatod, belemászik a fejedbe, és kellemesnek, kedvesnek érzed. De ez nem hiszem, hogy elég ahhoz, hogy remek dalok szülessenek. Akadt egy-kettő, ami jó lett, de általában véve mind az APink mocsárban pilleg, csak úgy van az édes kis semmiségek között. Bár belegondolva mit is vártam? Úgy értem, az APink mindig kis kedves banda volt, s pontosan ezzel hódított - a maga tisztaságával és ártatlanságával. Ezért nem is számíthattam ennél érdekesebb dalokra. A maguk nemében megállják a helyüket, de abba belegondolva, hogy mennyi dal jött ki, és mennyi jó dal, valahogy nem érzem őket kiemelkedőnek. Még annyira sem, mint addig.
Ez a visszatérés:
10/7
A következő legyen a STELLAR. Már nagyon vártam a visszatérésüket, ugyanis nem tudom szégyen vagy nem szégyen, nagyon szeretem őket. A zenéjüket valahol egész egyedülállónak tekintem - holott semmi szokatlan vagy új nincs benne. Talán azért van ez, mert a legtöbben, köztük én is, kifejezetten undorodok a klipjeiktől - de ez a zenékben nem jelenik meg. Egyszerűen felháborítónak tartom, hogy készülhetnek ilyenek! A Marionette volt a legrosszabb, a Mask már visszafogottnak tekinthető, és most pedig itt van nekünk a Vibrato. Igen, Vibrato. Lássuk!
Ahogy az a bemutató képekből és a szinte ugyanakkor megjelent videókból látszott is, a klip ismételten kicsapta nálam a biztosítékot. Jobban, mint a Marionette idejében tette.
Hu, rendben, igyekszem nem csak olyan dolgokat mondani, amikkel igazolom magam, szóval kiemelnék pár képet, amik egyszerűen gyönyörűek. Tényleg csodásak! Alapjáraton az egész klip nagyon jól lett felvéve, a képek pompásak - ha a tartalmat nem veszem figyelembe. Ami valljuk be, elég nehéz.
Ezek valóban csodálatosan festenek, jól esett látnom, hogy legalább a képi világra odafigyeltek, ha már a többi dologra annyira nem is. Ezeket leszámítva az egész videó egy pornó. Ahogy mondom. Ez nem szexi, ez pusztán táncikálás bugyiban és melltartóban, a fenekek a retinámba égtek, ahogy a mellek is. A videó szép felvételeket tartalmaz, de ezek a részek...
*
*
*
...teljesen kicsapták nálam a biztosítékot. Itt nem csak annyi volt, hogy szégyen szemre népszerű bugyiban rázni a feneket, hanem maga a tánc és a mozdulatok is egy pornóba illettek - mondjuk abból egy igényesebb fajta lehetett. De az eredmény ugyanaz volt. Felettébb ízléstelen dolognak tartom mindezt. Ez egyszerűen undorító, felháborító és kifejezhetetlenül hatalams csalódást okozott. Nem, nem mondom, hogy ettől most ők "r.bancok", mert mind tudjuk, hogy ez nem igaz. De azokat, akik ezt a videót megalkották, a szemük közé csapnék azzal a fehér kaktusszal...
Arra kíváncsi lennék, hogy a testük mutogatása nélkül is tettek volna-e ilyen ismertségre szert. Valószínűleg nem. És ebből a szempontból, mármint pénzügyi szempontból okos húzás volt akkor ezt a "stílust" előrántani, hisz tengernyi banda akart betörni egyszerre. A legtöbbjüknek már a nevére sem emlékszünk. A STELLAR pedig itt van, és egy nap alatt fél millióan tekintették meg a videót. Azt már nem mondom, hogy a zene miatt.
Arra kíváncsi lennék, hogy a testük mutogatása nélkül is tettek volna-e ilyen ismertségre szert. Valószínűleg nem. És ebből a szempontból, mármint pénzügyi szempontból okos húzás volt akkor ezt a "stílust" előrántani, hisz tengernyi banda akart betörni egyszerre. A legtöbbjüknek már a nevére sem emlékszünk. A STELLAR pedig itt van, és egy nap alatt fél millióan tekintették meg a videót. Azt már nem mondom, hogy a zene miatt.
Nos, magára a zenére rátérve, nekem ez egy 10 pontos dal. Nagyon szeretem a banda muzsikáit, mert szemben a videóval, abban mindig találok egy kis finomságot. Egyszerűen szeretem a számaikat, mindet. Nem tehetek ellene, még ha a videók olyan szinten ki is borítanak, hogy az hihetetlen. De akkor képzeljük csak el, nekik milyen lehet mindezt előadni. Mert itt azért mégsem mondhatjuk, hogy ők maguk találnak ki mindent, ez nem Amerika.
Ami a legjobban elszomorít velük kapcsolatban, hogy azt senki sem hallja meg, hogy a hangjuk a helyén van - mindez elveszik a bugyik mögött.
A szám most is nagyon tetszett, felveszem a kedvenceim közé ezen a nyáron. Viszont a klip egyszerűen förtelmes volt, így ez a visszatérés:
10/6
Most jöjjön NC.A, ki a szívem kicsi csücske. Nagyon kedvelem a maga édes formájában, még ha nem is túlzottan népszerű a leányzó. Fiatal még, de a hangja kifejezetten tetszik, mindegy hogy lassú, gyors, szomorú, aranyos dalokat ad elő. Eddig még egyszer sem okozott csalódást, s az előző dalát, a Cindarella Time-ot is kifejezetten imádtam. NC.A ezúttal ismét egy aranyos-de-mégis-van-benne-valami számmal szórakoztat bennünket, a címe Vanilla Shake:
Azt hiszem ez a stílus valahogy nem illik hozzá. Nem is tudom, de a rész, mikor mini nadrágban táncikál érdekes mozdulatoktól kísérve... Bárkit el tudtam volna képzelni, de nem őt. NC.A tényleg egy olyan lány, akit aranyosnak tartok, nem hinném hogy egy kicsit is illene hozzá még a "szexi" stílus. Lehetséges, hogy csak én találom így, de nekem ez jött le az egészből.
De azon elmosolyodtam, mikor NS YOON-G megjelent a videóban.
Aztán. A bemutató után elég nagy csalódás volt az egész dal. De ezt valahogy kicsit tompítani tudta a lány aranyosságga és a hangja. Ne kérdezzétek miért, de NAGYON szeretem a hangját, igaz főképp a lassú dalokban. Példának okáért a Hello Baby-ben.
Tehát a dal. A Vanilla Shake talán az egyik legrosszabb száma, ha szabad ilyet mondanom - és már miért ne szabadna. Túl, túl, túl aranyos, túl furcsa és nem az esetem. Nem tudom miért, s hogy alakult ez így, de valamiért nem kedvelem túlzottan. Nyári, szórakozott, szórakoztatni vágyó dalocska, de nem mondhatom, hogy bármi is megfogott volna benne.
A lányhoz nem illik a stílus, a dal pedig ennek fényében furcsa elegyet alkot a látnivalóval. Van benne ritmus, van benne dallam, de ez valahogy nem jött be.
10/ 6
KEZDŐ KITÉRŐ
Van itt nekünk három bandánk, akik második dalukkal tértek vissza. A SONAMOO, az N*WHITE és a Wanna.B.
Kezdjük mondjuk a Wanna.B-vel. Az előző, debüt számuk a My Type volt, melyet nem tudom, hogy mennyien ismernek közületek, de sok mondanivalóm nem is volt róla. Amolyan "kit érdekel" szám volt számomra. Nem mondom, hogy rossz, vagy hogy jó, csak azt, hogy semmilyen.
Most pedig visszatértek, annak a reményében, hogy az új dalukkal be fognak futni. Ezt ugyan kétlem, erősen kétlem, de minden esetre valami sokkal jobbat alkottak, mint annakelőtte.
A dal nem rossz, aranyos, de semmivel sem járul hozzá ahhoz, hogy ők most itt kitörhessenek a milliónyi kis banda köréből - akiket nagyjából senki sem ismer.
A klip bizonyos részei pont úgy néznek ki, mint a Girl's Day - Don't Forget Me elemei, De teljesen. A baj annyi, hogy ez a dal, ez a banda és ez a klip annyira semmilyen, hogy még belekötni sem tudok. Nincs egy pont amire azt mondhatom, hogy rossz, de olyan se nagyon akad, ami pozitív érzéseket váltott volna ki belőlem. Csak úgy van a nagy semmi közepén, kellemes hallgatni, de magamtól nem nagyon tenném fel a lejátszólistámra.
A mini album többi dala ennél azért sokkal jobb volt. Aranyosak azok is a maguk módján, de azért mégis legalább valamit adtak nekem, amit értékelhetek. Nem sokat, de ennél a semminél mégis többet. Aranyosak, azonban ezeket sem fogom hallgatni, amolyan süllyesztő lemez volt, amilyen van még vagy száz darab.
Most pedig térjünk rá a bandára, ami mindenkinek felkeltette a figyelmét - engem kivéve. A SONAMOO | 소나무 debütálása vészesen ugyanolyan volt, mint a B.A.P feltűnése, én pedig pont ugyanannyira utáltam is. Ki nem állhatom ezeket a fajta dalokat. Például a Deja Vu-ban hol van bármiféle dallam? Hol van a refrén, és a dallam? Én egyet sem találtam, mindössze dübörgést és erőszakos táncmozdulatokat. Nem, eszemben sincs leszólni őket - nem állt szándékomban és nincs is, de nekem ezek egyszerűen nem jönnek be. A B.A.P korai, klipes számait a mai napig ki nem állhatom, egyszerűen nem tudom hallgatni őket, annyira nem jönnek be. Ó, miért is hasonlítom össze őket? Nem, nem csak azért mert egy cégnél vannak/voltak, hanem mert TELJESEN UGYANOLYAN a debütálásuk - és nem, nem azt mondom, hogy ez az ő hibájuk, vagy hogy ez bármit is levon az értékükből. Csak most lány változatban látjuk a B.A.P-t, illetve, hogy pontos legyek, azt látjuk viszont, ahogy a B.A.P betört a köztudatba.
A lányok most egy kissé más stílussal tértek vissza, a második mini albumuk kapcsán, melynek vezető dala a Cushion.
A klip világa teljesen más, modernebb, színesebb, és sokkal lányosabb. A zene itt már ezerszer jobban illik bele az ízlésembe, s sokadjára meghallgatva már - még ha ez talán természetes is -, belemászik a fülembe. Ennek van dallama, vannak felosztásai, van refrénje, s úgy az egészében százszor jobban emészthető, mint az előző.
De mégsem erről akarok beszélni a lányokkal kapcsolatban, hanem a mini albumról. Őszintén megmondva, a lemez valami csodálatos. Ahogy van.
01. CUSHION
03. 깊어 | Mély
04. Ok
05. 다 거짓말 | Minden hazugság
06. 상영시간 무한대 | A műsoridő végtelen
Ez a lemez tényleg, végtelenül jó lett. Mondjuk nem lepett meg a dolog, tekintve, hogy a B.A.P is ezt tette velem. A lemezen lévő dalokat szerettem, de azokat, amikhez klip is készült, már sokkal kevésbé - és most finoman fogalmaztam.
A lemez két legjobb száma a 깊어 és a 다 거짓말 volt, melyekben tényleg éreztem valamit, nem csak a figyelemhajhászást. De még ha egy kicsit feljebb is állnak, a többi szám pont ennyire jó lett. Ez egy remekül összerakott anyag lett, amin sokat dolgozhattak - aminek valahol örülök, valahol pedig nem. Könnyű megutálni valamit, ha kényszerítve vagy valamire.
Nem tudom mit lehetne elmondani ezen felül. A Cushion nem az esetem még mindig, de azt is megértem, hogy miért használnak ilyen dalokat. Sok embernek jön be, könnyű odafigyelni rájuk, és ez is az egyetlen lényeg egy kezdő együttesnél, nem igaz? De ettől eltekintve az album többi dala nagyon jóra sikeredett, ezért pedig elismerésem.
Ez a visszatérés:
Hogy melyik tetszett jobban? Természetesen a Rise as One. Teljsen mindegy, hogy mely szemszögből nézem, a klipet vagy a dalt figyelem, mindegyik alapján erre esne a választásom. Nekem még szövegileg is ezerszer jobban tetszett, mint a másik dal.
A Champagne először nem is jött be igazán, de már nem tudom megmondani, hogy miért. Talán egyhangúak találtam - mert az is, de most már pont ez az, amit megszerettem. Nem mondom, hogy kedvenc lesz, de nagyon tetszik. És az érvényesül itt, ami a Rise as One egyetlen nagy hibája, még pedig az, hogy nem érzem a túlzott amerikai hatást benne.
Mind a kettő tetszik, mind a kettőt szívesen hallgatom, a klipek is szépen (RISE AS ONE!), a Champage meglepően fiatalos s régies egyszerre, míg a Rise as One próbál nagyon művészi lenni - néhol sikerül is neki a sok klisé között.
De nem is ez az, ami igazán megfogott, hanem az egész album. Ez remek lett. Nagyon, nagyon szépnek tartom az egészet, jól kidolgozottnak, amire mondjuk volt is idejük. Tényleg csodálatos az egész, ahogy van! Ezt érdemes mindenkinek meghallgatnia, mert csak nyerhet, veszíteni nem hiszem, hogy egy ilyen anyagon lehet. Rengeteg stílus keveredik, régitől az egészen újig, klasszikustól a meglepőig. Ezt valóban jól összegyúrták, s csak úgy tolták az arcunkba - fülünkbe.
Ha mégis mondani kellene egy olyat, amely nagyon tetszett, akkor csak az egyes számút, a Vertigo címre hallgató darabot tudnám ajánlani a Rise as One mellett. Az egy remekmű lett. Ezen túl az Apology, a Dominus és a Lucky Star is, melyek szintén gyönyörű darabokkal gazdagítják a TVXQ zenetárát - és az enyémet is.
Lehet, hogy vannak számok, melyek magukban nem állnák meg a helyüket, de így egészében ez egy nagyon jó album lett, s erre őszintén nem is számítottam. Csak gratulálni tudok annak, aki ezt szerezte, s aki ezen ennyit dolgozott - a fiúk mellett.
10/9
Akkor lássuk, lássuk. A Super Junior. Őszintén megvallva, nem kedvelem őket, s nem sok számot tudok mondani, amelyet szeretnék a repertoárjukból. Valahogy, mintha kicsit sem tudtak volna megérinteni, egyszer sem, de lehetséges, hogy ez az én hibám, nem pedig az övék.
A mostani visszatérésüket sem vártam különösebben, de azért odafigyeltem rá. Ez volt az egyik, melyről nem tudtam eldönteni, hogy most akkor mihez is kellene kezdenem vele.
A Devil, elsőnek nagyon nem tetszett. Teljesen kiborultam tőle, mert éreztem, hogy jönni fog a refrén, és remek előérzetem volt vele kapcsolatban, aztán pedig pofon csapott egy nagyon unalmas rész. Nem értettem, hogy miért volt erre szükség.
Már értem.
Szeretem a számot, még ha nem is lesz a kedvencem. Nem kellett hozzá sok hallgatás, talán csak három, és máris elveztem. Nem sokszor mondom ezt egy SUJU dalra, de ez tényleg megtetszett, még énekeltem is rá.
Nem lesz a kedvencem, és nem is a legjobb dal a lemezen, de van benne valami friss. Nem tudom, hogy mi lehet, de hála Istennek, mintha az SM megtörné végre túl régóta uralkodó tuc-tuc zenék sorozatát, és valami dallamosat is ad nekünk. (A SHINee-ra emlékezni sem akarok. Még mindig várok rájuk.)
A klipről nem tudom mit mondhatnék. Annyi biztos, hogy nem egy színes dobozban játszódik, hála Istennek - már nem lett volna gusztusom még egyhez. Remélem ez ismét elvezethet az ismeretlen földjére, ahol a klipeknek van történetük.
[Azt azért megjegyezném, hogy már megint a "fehér" nő a gonosz és csábító. Kezd ez már unalmas lenni, mintha szembeállítanák a "fehér" nőket és a "sárgákat", s a kis szendék mindig otthon ülnének, várnának a pasikra, míg a magas, szőke, pálcikaaszonyok a férjeikre vadásznának. Annyira nagyon szánalmas, hogy az valami hihetetlen. (Persze, értem én ennek az alapját, de könyörgöm...) ]
Azonban, amit el tudok mondani - és ilyet velük kapcsolatban még nem tettem soha, ez a Speical Album (MIK EZEK A CÍMEK?), tetszetős lett, s nem is kicsit! Meglepett, hogy mikor hallgattam, sorra értek meglepetések, hol felvidultam, hol átadtam magam a zenének. Ez, velük kapcsolatban még szinte soha nem fordult elő, így higgyétek el, nem vagytok jobban meglepve, mint én.
Nem azt mondom, hogy tökéletes lenne, mert ezt nem éreztem. Viszont több jó dal kapott helyet rajta, mint kevésbé. Amik nem tetszettek, azok sem voltak rosszak, csak talán nem elég jók.
Ezen a lemezen gyönyörű balladák és lassabb dalok kaptak helyet. A Stars Appear..., a We Can. Ha ezek nem szépek, akkor semmi sem! Tényleg kiválóak lettek, amikre büszkék lehetnek.
Emellett itt van nekünk a Rock'n Shine, a Don't Wake me, a Alright, melyek csak úgy ragyognak az élettől.
A többire nagyon nem tudok mit mondani. Voltak amelyek tetszettek, voltak melyek annyira nem. De nem tudom azt állítani, hogy bármelyiket is utáltam volna, vagy ellenszenvem lett volna velük szemben, de voltak amik kicsit unalmasra sikerültek. De ez már csak az én ízlésem.
Ez a visszatérés, ellentétben az előzővel, nagyon tetszett, és örülök, hogy vére egy olyan lemezzel jöttek ki, mely képes volt rám is hatással lenni. (Úgy mondom, mint egy sóbálvány lennék...)
10/8
Friss Kitérő
Nem olyan régen kijött még egy klip, méghozzá a régen várt BEAST alkotása. az I have to go to Work. Már meg is fogalmazódott a fejemben a véleményem, ami ezúttal nem volt nehéz, kicsit sem. Viszont, mivel ez egy előfutár csak, megvárom míg az egész lemez kijön.
A Hello Venus is hallat magáról, már készen is vannak a visszatérésre az I'm Ill című dalukkal. Még csak a teaser jött ki, de egy élőt találtam róla. Erről is akkor nyilatkozok majd, ha láttam a teljes videót...de úgy érzem, ezúttal nem fogok csalódni.
Valamint, nem tudom ki várja vissza őket, de én iszonyatosan. A GFriend új mini albuma is viharosan közeleg, s végre képeken túl két bemutatót is feltöltöttek. Lássuk!
Szia :) Ismét köszönöm a kritikáid az előadókról. Most két új együttest is megismertem, hála neked.
VálaszTörlésAz APINK-ről és a TVXQ-ról nem nagyon tudok, mit mondani, mert mind a két előadó számomra talán a két legunszimpatikusabb előadó és a zenéjük sem jön be. Mivel nem vagyok az a típus, aki csak úgy ok nélkül utál valakit, mindig meghallgatom egyszer-kétszer a dalaikat, hátha megtetszik valamelyik, de a dalaik sem tetszenek, talán csak egy-egy mind a kettőjüktől. (Az Apink-től a Mr Chu -bár a klipp számomra elég erősen az Orange Caramel Lipstick című klippjére hajaz, csak rózsaszínben-, a TVXQ-tól pedig a Something -de csak a BTS feldolgozása miatt-)
STELLAR:
Nem igazán szeretem őket, a dalaikért sem vagyok annyira oda, számomra olyan kis átlagos, felejthető dalaik vannak.
Ez az új daluk nem lett rossz, de annyira jó sem. Az "Ottoke" résznél az az utolsó magas hang már nem kellett volna, és az a (számomra teljesen oknélküli) lassú rész is kihagyható lett volna.
A klippnek (és a dalnak is), sok helyen azt olvasom, hogy művészi jelentése van.. Hát ha rajtam múlt volna én nem találom meg ezt a jelentést. Nem tudom, hogy rájöttél e mi az, de ha nem baj, inkább nem írom le. Számomra ez túl undorító. A képek amiket kiraktál tényleg nagyon szépek, de a tartalom szörnyű. A tánc és a ruha is undorító (számomra). Már bocsánat, hogy ilyet mondok rá, de ez az.
Tényleg szomorú, hogy ilyeneket kell tenniük, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek.. De még így sem emlékszik senki a hangjukra, csak a testükre..
NC.A:
Nekem eddig mindig felüdülés volt őt hallgatni, hiszen annyira aranyos lány, csodálatos hanggal. Eddig.
Ez a szám, klipp és koreográfia olyan, mintha a kis pici NC.A (a maga 18 évével és kislányos testével) próbálna a "nagyok" közé tartozni. Már a teaser alapján gondoltam, hogy valami ilyesmire kell számítani, úgyhogy csalódás volt az a comeback, de mégsem.
A dal nagyon rossz, az egyetlen rész ami tetszett, az a "ding dong" rész, ott egy pillanatra éreztem a régi NC.A-t. Igazából nincs mit ráznia, hisz olyan kis semmilyen a teste (ezt most nem sértésnek szánom), és egy csipő és popsirázást az ő testével nem lehet megcsinálni. Kicsit, olyan volt, mintha egy kislány a tv előtt ugrálva a Sistart próbálná utánozni.
WANNA.B:
Eddig nem hallottam róluk, bár látom, nem vesztettem vele sokat. Az első daluk sem volt egy nagy eresztés és ez sem. Valahogy, amikor megláttam a klippet, a Rania Dr Feel Good című videója jutott eszembe, nem tudom miért.
A dal eléggé felejthető.
N*WHITE:
Ide most simán bemásolhatnám a WANNA.B-nél írt első két mondatom és az utolsót. Pontosan ez a véleményem erről az együttesről is. Bár számomra az első daluk sokkal jobb lett, ez a mostani inkább "idegesítő", mintha valami rossz musicalből vették volna ki a dalt.
SONAMOO:
Nekem a debüt daluk nagyon tetszett. Vagyis leginkább a refrén.
Ez a dal és klipp nekem valami rossz katyvasz lett. A dal elég össze-vissza lett, mintha több stílust próbáltak volna keresztezni. A klipp és a tánc is elég fura lett, néha, cukinak próbálnak tűnni, aztán szexinek, utána meg visszatér a debüt stílus.
Az album többi dala is egész jó, bár van 2 ami nem tetszik. Az viszont jó, hogy elég változatos dalok vannak rajta.
SUPER JUNIOR:
Nagyon szeretem a Super Juniort (és ennél az albumnál külön öröm, hogy a kedvenc tagom, Yesung végre visszatért) és ez az album is nagyon jó lett. A dal szerintem nagyon jó, és elég fülbemészó. Nekem a refrén nagyon tetszik. (Végre nem egy tipikus smtown dal ahol a refrén mindig ugyanaz a szó/kifejezés. Khm.. Gee, Growl, Happiness, Mr Simple, Mamacita, Everybody és társaik, csak hogy pár előadó dalát említsem)
A klipp viszont már kevésbé.. Azt elismerem elég ötletes meg látszik, hogy sokba került, de nekem annyira nem jött be.
A többi dal is jó lett, talán azért tetszettek meg nagyon, mert mindegyik dalt promózzák a zenei műsorokban és így nekem könnyebben megragadnak a dalok.
Szia! Én pedig ismét ezt a tartalmas kommentet köszönöm Neked! :)
TörlésAz APink-ről én sem sokat tudok elmondani. Vannak számaik amik tetszenek, de nekem nem a kedvenceim. Pont ahogy a DBSK sem.
STELLAR: Igen, elvileg művészi jelentése van. De ez annyira nem érdekel, az én véleményem szerint ez egy pornó - még ha nem is a legolcsóbb kivitelezésben készült. A tánc és minden más is, a csodás felvételt leszámítva, taszító és semmiképp sem követendő példa. Én kifejezetten szeretem a dalaikat, mindet, és a hangjukat is. Kár, hogy szerintem a hangjukat egy ember nem tudja felidézni, csak azt, hogy melyik videóban, melyik lány rázta jobban. Őszintén sajnálom őket emiatt. El sem tudom képzelni milyen nehéz lehetett először fellépni pl. a Marionette-el.
A Suju nekem valahogy soha nem volt szimpatikus. Nem tudom miért, különösebb bajom nincs velük, csak talán...mi is lenne a jó kifejezés? Közönbösek a számomra azt hiszem. Nem szeretem a dalaikat, csak párat. VISZONT. Henry-t imádom, tényleg nagyon szeretem, de csak mint szólóénekest - nem mintha sok szerepet kapna a bandán belül. Ez persze enm a fiúk hibája, csak megjegyeztem. Mikor még nem lett szólós, akkor is imádtam, de okom nem tudom, hogy mi lehet. Ez az album jó lett, tetszett nagyon, remélem hallok még ilyet tőlük! :)
Sonamoo: Tényleg nem értem, hogy mehet az ízlésem ennyire a többiekével szemben. Tudom, hogy mások nagyon szerették a debütálásukat, mindenki halálra dícsérte őket. A tehetségüket nem is vonom kétségbe, de nem tehetek ellene, egyáltalán nem jött be. Talán a dal felépítése, vagy a dallam, vagy...nem is tudom. Még a testvéreim is imádják, de hiába hallgatták meg ezerszer, nem tudtam megszeretni. :/
Ugye, hogy nem illett ez NC.A-hez? Egyszerűen nem értem, hogy mit gondoltak...Ráadásnak még a dal is elég gyenge lett. Ettől még imádom, csak...valami mással tessék előrukkolni!